Nyírkáta bemutatása
Földi Bence 2004.10.10. 15:22
A bal oldalt látható képen a stadion helyét mutatom meg.....
Történelem
Korábbi neve Gebe volt, mely személynévből származik. ” A Nyírség és a Szamos menti síkság szegélyén birtokos Káta nemzetség alapítása „1332-34 között jelenik meg a Pápai tizedjegyzékben. 1286-tól a XV-XVI. századig a Káta családból származó Csaholyi család birtok volt. 1547-ben Csaholyi Imre két lányának fiúsítása után földesurai Melith György és Pekry Miklós. 1648-ban a Sulyok család négy tagja, 1643-ban Lónyay Zsigmond, 1659-ben Kapy Katalin is bírt egy-egy részt belőle. A XVIII. század elején a Melith-rész a kincstárra szállott, királyi adományként báró Splényi tábornok kapta meg, és tőle 1727-ben Eötvös Miklós vette meg.” A XVIII. század végén három jelentéktelenebb birtokosa volt gróf Teleki József, Bay György és Pécsy Anna. A századfordulón a herceg Odescalchy családé nagyobb része a határnak, de gróf Berthold Arthurnak és Rába Lászlónak is van itt birtoka. A falu határának tagosítása 1845-ben megy végbe, ekkor különítik el az úrbéli földeket a földesúri birtoktól. Az 1848-as szabadságharcban a legenda szerint a gebei lakosok is tevékeny részt vállaltak. 134-es létszámú élelmezési listát tartottak számon az idősebb emberek. E század kapitánya Csanálosy János volt. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére a község fő utcáján emlékoszlopot állítottak. A község az 1860-as években közigazgatásilag a Nyíri, az 1870-es évektől a mátészalkai járáshoz tartozott, majd az 1920-as években a Nyírmeggyesi körjegyzőséghez került. 1928-ban Gebe község a világháborúban és az azt követő megszállás ideje alatt elesett 74 ember emlékére emlékművet állított a református templom kertjében. A település kövesútja 1937-ben épült.
Az 1940-es években önálló nagyközség volt. 1944-ben Szatmár Megye legsötétebb, legelmaradottabb, legszegényebb községei közé tartozott. A II. világháborúban községünkből 30 katona vesztette életét. 1945-ben 350 család jutott földhöz. 2700 katasztrális hold földet osztottak ki. Ettől az évtől kezdve állandó körorvos működik a faluban. 1949-ben gyúlt ki a fény a településen. Lakások sorát építették fel. A gyógyszertár 1951-ben épült meg. A községet 1955-ig Gebének hívták. Ez személynévből keletkezett, melynek alapja a régi magyar Gebert, Gebárt becézett alakja lehetett. A nép száján a Gebe (”sovány, rossz ló”) viszont rossz sovány lóra alkalmazott főnév s ezt a lakosság sérelmesnek tartotta ezért kérte a névváltozást. A hatóság a Nyírkáta nevet adta a településnek, arra hivatkozva, hogy a falu első birtokosai a Káta nemzetségből származnak. 1974-ben rendszeres autóbusz járat indult Mátészalkára. Az idős emberek számára a ma is működő Öregek Napközi Otthona nyújtott védelmet. A legfiatalabb korosztály részére a Napközi Otthonos Óvoda két csoporttal működik. A gyerekek két épületbe járnak iskolába. 1970-től Nyírkáta nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Hodász. 1990-től a társközségekből kivált önálló lett.
A 90-es évektől ugrásszerű fejlődés indult el a faluban. Ma már több házban gáz, telefon szolgálja az emberek kényelmét. Szilárd burkolatú utak hálózzák be a falut. Felépült az új Általános Iskola és Művelődési Ház.
A jelen A település lakónépessége: 1815 fő (2002. április) A községet 22 utca alkotja, valamint a Jékei tanya, Gólya-szállás, Németi tanya, Gulácsi tag, Rákóczi tanya, Kurucz tanya övezik. A lakások száma 670, amelyből tartósan üresen áll kb. 15. Az újonnan létesített lakások száma: 11. A lakónépesség korcsoportos bontásban a következő képet mutatja 2001. évben: 60 éves és a fölötti lakos 303 fő az összlakosság 17,46%-a, 17 éves és az alatti lakos 491 fő az összlakosságnak 28,28%-a, inaktív lakosság 794 fő az összlakosságnak 45,75 %-a, aktív korú lakosság 869 fő az összlakosságnak 54,25%-a, SZJA-t fizetők száma 377 fő az összlakosságnak 21,77%-a. Hamarosan befejeződik az új Öregek Napközi Otthonának az építése. A Széchenyi terv keretében új önkormányzati szolgálati lakások épülnek.
A község bemutatása Nyírkáta a Délkelet- Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 49 km-re található település. Éghajlata a mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös öv határán terül el. Erdőinek több mint a felét akácosok borítják, de nagyobb területen találkozhatunk nemes nyárfákkal, fenyőkkel és tölgyesekkel is. Talaja futóhomok és humuszos homok. Aranykorona értéke 6-7, gyengébb minőségű. A település belterületének nagysága 232 ha, külterülete 1780 ha. Nyírkáta szabályos alaprajzú település. Középen két É -D hossztengelyű út, illetve ezeket keresztben összekötő utak jelölik. A főutak a községhez vezető, más falut Nyírkátával összekötő dűlő utak mentén alakultak ki. A falu fő útjának két végén két templom: a görög katolikus és református. Ez meghatározza a letelepedés irányát is, hiszen az emberek megpróbáltak saját templomukhoz közelebb eső lakóhelyet választani. Így a település egyik fele református rész volt, a másik része katolikus, ami ”Orosz-vég” néven él ma is a köztudatban. Említést kell tenni a két templom között lévő római katolikus kápolna (kistemplom) elhelyezkedéséről is. A település arculata folyamatosan változik. A településen a fő megélhetési lehetőséget a mezőgazdasági szövetkezet biztosította, mely a 90-es évek közepétől felszámolódott teljes mértékben. Kiegészítő megélhetési forrást jelent a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmek. Említést kell tenni a kevés számban foglalkozó állattenyésztőkről is. A falu kereskedelmi ellátottsága az élelmiszer területén kielégítő. Az idegenforgalom fellendüléséről nem beszélhetünk. Az utóbbi időkben stagnálás mutatkozik. A település egészségügyi, orvosi, állatorvosi, védőnői és szociális ellátottsága megoldott. Művelődésre viszont a helyi könyvtáron kívül egyéb lehetősége a helyben élőknek nincs. A település lakosai és az itt dolgozó vezetők nagymértékben kötődnek a faluhoz, melyhez „röghözkötöttség” leginkább a falu sorsát érintő eseményekkor nyilvánul meg.
Emlékművek 1) Az 1848-as szabadságharcban a legenda szerint a gebei lakosok is tevékeny részt vállaltak. 134-es létszámú élelmezési listát tartottak számon az idősebb emberek. E század kapitánya Csanálosy János volt. Ennek a történelmi eseménynek az emlékére a község fő utcáján emlékoszlopot állítottak. 2) 1928-ban Gebe község a világháborúban és az azt követő megszállás ideje alatt elesett 74 ember emlékére emlékművet állított a református templom kertjében. Felavatására 1928. augusztus 20-án került sor. 3) Az önkormányzat kezdeményezésére a görög katolikus a templomkert keleti részén a kapuval szemben a II. világháborúban elesett hősöknek emlékmű épült. Az elhelyezés oka az volt, hogy az I. világháborúban elhunyt hősök emlékére felállított emlékoszlop a református templom udvarán található. A II. világháborús emlékmű felszentelése október 23-án történt. 4) 1995 október 22-én az 1956-os forradalom és szabadságharcban elesett áldozatok emlékére a községben működő helyi FIDESZ alapszervezet állított kopjafát. A kopjafa készítője néhai Baloghné Béres Györgyi fafaragó művész. 5) 1996-ban a község címerét a Millecentenárium emlékére egy ovális fatáblába vésette az akkori önkormányzat vezetősége, mely a mindenkori Polgármesteri Hivatal utcafronti homlokzatán látható.
Szobrok és történeteik 1) Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után Nyírkátán bujdosott Vörösmarty Mihály. A költő tiszteletére állított szobrot a község lakossága a református templom kertjében. A szobrot 1994. március 14-én adta át Németh Zsolt (államtitkár, FIDESZ-MPP). 2) Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából a község polgárai 2002. március 14-én bronz arcképes emlékkövet állított a falu főutcáján. Az alkotás egy nyitott könyvet ábrázol, melynek bal oldalán Kossuth bronzból elkészített arcmása alatta a kőben saját kezű aláírása, a könyv bal oldalán pedig: ”Ezen nemzetben megvan egyben az akarat és erő, amellyel nem fog bírni senki sem.” Kossuth Lajos Nyírkáta Község polgárai 2002. évben. A szobrot Győrfi Lajos püspökladányi szobrászművész készítette. Az alkotást Jeney Sándor polgármester és Kozma Péter a Sz-Sz-B megyei FIDESZ-MMP megyei elnöke, országgyűlési képviselő leplezték le, majd a szobor körül három a felnövekvő generációra emlékeztetve három Tiszafa lett elültetve.

|